/widgets.js";var sz=d.getElementsByTagName(s)[0];sz.parentNode.insertBefore(z,sz)}(document,"script","zb-embed-code"));

Toldiház

A Toldi legenda

A Toldi Legenda

Az, hogy a mai Alsótoldhoz a néphagyomány a legendás, nagy erejű vitéz Toldi Miklós emlékét fűzi, országszerte Bél Mátyás nagy, hazánkat ismertető művének 1742-ben történt megjelenése óta vált tudottá. A negyedik kötet 26. oldalán mondta el a szerző, hogy a hatalmas testalkatú Toldi Miklós, aki Mátyás király kíséretéhez tartozott, és akinek rendkívüli méretű fegyverzete a budai Bécsi-kapun van kifüggesztve, a nógrádi Toldon született és valamikor ennek a falunak volt a földesura. Bél Mátyásnak ez a kijelentése szöges ellentétben volt a Toldi-mondát kéziratos krónikák vagy énekgyűjtemények alapján feldolgozó, és versezetét 1574-ben nyomtatásban is kiadó, Ilosvai Selymes Péter állításával. Ilosvai szerint – akinek műve a XVII. és XVIII. században több kiadást is megért – írtak akkor ezerháromszáz és húszban, Toldi Miklós hogy születték Nagyfaluban – tehát nem Mátyás király idejében élt, – és ez a Nagyfalu nem Nógrádban, hanem nagyvárad közelében, Biharban volt.
A vita, hogy bihari vagy nógrádi eredetű-e a Toldi legenda, irodalmi szinten csak 1742 óta merült fel. Különösen Arany János Toldi-trilógiájának megjelenése óta vették egyre behatóbb vizsgálat alá az Ilosvai által feldolgozott Toldi-monda keletkezésének és származásának kérdését, ami során a nógrádi eredeztetés is nem egyszer felmerült.
A Toldi-monda vizsgálatával kapcsolatos megállapítások területén több időszakos érvényű kutatáslezárással találkozunk.
Folytak az irodalomtudományi viták, de megyénkben töretlenül élt és él a hagyomány, hogy Toldi Miklós toldi születésű és ennek a falunak egykori földesura. Ennek a nézetnek egyik szép, költői bizonyítéka, hogy az 1849 őszén a Cserhát falvaiban bujdosó Nagy Iván Alsótoldon töltve az éjszakát versben emlékezik meg Toldiról:

“…S ha kelmed oly erős volt, miként a hír mondja,
Miért minden gazfit tőstől ki nem irtja?…..”

Nagy Iván verse a menekülő, üldözői elől bujdosó – költőnek induló, de történésszé lett – férfi csiszolatlan költői alkotása.
A Toldi-monda eredetének kérdése azonban később sem hagyta nyugodni. Történeti kutatásai során arra az eredményre jutott, hogy az valójában a nógrádi Tholdy családdal van kapcsolatban. Eredményeit a halála után megyénk által kiadott művében adta közre. Elmondja, hogy a Tholdyak megyénk ősi családjai közé tartoznak. Eredetük egész a XII. századig felvihető. A család nem csak a két Toldon, de Kéren is birtokos volt és ezért két ága különböztethető meg. A XIII. században élt Jánosnak a fiát Tamásnak hívták. Ennek fia, az I. Lajos király idejében élt Miklós, aki 1381-ben is szerepel. Ennek a Miklósnak két fia volt, György és János.
A negyvenes években Kardos Tibor foglalta össze röviden a Toldi-mondára vonatkozó kutatások eredményét, a „Középkori kultúra, középkori költészet” című művében. Hivatkozik arra, hogy Bán Aladár már két évtizeddel azelőtt megírta, hogy az ősi észt mondavilág a “Kalev fiá-ban” és a “Toll-ban” a mi Toldinkhoz meglepően hasonló alakokról tud. A mi Toldi Miklósunkhoz és családjához tehát már előzően az ősi Kökényes-Radnót nemzettség nógrádi ágából szakadtak Biharba. Az ősi monda a család egy fölemelkedő vitéz tagja körül teljesedett ki, aki a népmesei Miklós nevet is hordta.